Történetek

Simon Roland

Történetek

Cuppanó keréknyom,
gomolygó hold,
kapucnis éj varázsol,
egy elhagyott szót.

Tüskés szomorú félhomály,
asztal, bor, magányos rózsa,
részegíti a szobát,
játszik a zongorista.

Vállat csókol a nap,
modellt áll a hegy,
az úton egy lány halad,
az erdő meztelen.

Fagy, szél, hó, jég,
frissen sült kenyér,
illatokat szitál az éj,
ropog, susog, simogat a fehér.

Leselkedés

Simon Roland

Leselkedés

Cserje és lomb mit rejt,
némaságra int a látvány,
meztelen test,
kérkedve járkál.

Szőke zuhatag,
fehér kőszikla,
szépséged rianó tavak,
őszinte forró titka.