Sunday, May 07, 2017

A kastély titkos szobája


Simon Roland  

A kastély titkos szobája

Suhanó villám aranyozta be a közeli hegy csúcsát. Az alak teljesen eltűnt a dzsekijében és az este titkos sötétjében, amikor a történelmi épületet megközelítette. A jármű távolabb várakozott, mint egy hűséges kutya. A jutalomra gondolt és gyorsan megfeledkezett az esőről, az átázott cipőről, a korbácsként vágtázó villámról, a hátborzongató mennydörgésről és a kísérteties helyről. Látta saját magát üldögélni a kedvenc éttermében a barátai társaságában, mérkőzésekről, helyi ügyekről vitatkozva. Megcsúszott. Az ódon hideg fal megérintette a kezét. Óvatosan, mint egy lopakodó vadállat belesett a gyengén megvilágított szobába. Egy szerelmespár ölelkezve csókolózott az ágyon. Néhány perc múlva a férfi feltápászkodott, megcsókolta a lány arcát, felvette a ruháit és az asztalhoz ment. Amikor a lány a felkapott köntösében az ablakhoz rohant megsejtve a gonosz szándék jelenlétét, a leselkedő a bokorba húzta az árnyékát. Az ujjai rutinosan ütötték be a számokat a mobiltelefonján – Itt vannak a szépséges madárkák – mondta, miközben az önfeledten beszélgető, nevetgélő borozó párt a revolverével játékosan célba vette, hol az egyiket, hol a másikat – Még ne ölje meg őket, odamegyek – a férfihang türelmetlenül és idegesen pattogott. Az üldögélő férfi mögött egy piros gömb növekedett. A bujkáló hold megkerülte a romos kastélyt, hogy bejusson az impozáns épületbe.

A szobában félhomály uralkodott. A férfi egy tárgyat tanulmányozott, úgy játszott vele, mint egy kíváncsi gyerek.
A nő az ágyon feküdt, magára húzta a takarót – James Miért nem jössz vissza? Tudom, hogy híres régész vagy, de nem tudnád ilyenkor elfelejteni a foglakozásodat? – kérdezte mogorván. Annak ellenére, hogy a megszólított elmélyült a munkájában, tudatában volt mindannak ami körülötte történik –– egy pillanatra hátranézett. A kedvese lelökte magáról a takarót és kinyújtózott. A gyertyafény piros fénye végigfutott a meztelen női testen - A férjed magándetektíve idáig követett minket – Shally felpattant és kinézett a gazzal benőtt udvarra. A tócsából integetett vissza a rémült hold és a saját sápadt arca. Az elhibázott életét látta a tükörben. Az emlékek feltörtek a mélyből. A rossz döntései következményeivel szembesült. Érzelem nélkül ment hozzá egy férfihoz, csupán a vagyonszerzés okán. Amikor megismerte az igaz szerelem tüzét, akkor már a hatalommániás férje kelepcéjében vergődött. A szerelem és szabadság a lakatlan kastély falai közé költözött, néhány éjszakára. Gregnek is feltűnt az üzleti továbbképzések és túlórák megnövekedő száma.

A magándetektív a főbejáratnál várta be a megbízóját, a nagy kaput szélesre tárva – Menjünk – morogta a bosszúszomjas férj. A szeme őrülten csillogott – A válás vagy a csalás ronthatja az üzleti érdekeimet, ideje helyrehozni a nejem súlyos hibáit – gondolta. A megcsalt férfi is revolverrel érkezett –Én a másik oldalról jövök, bekerítjük őket – a detektív túlkiabálta a vihart.
Megvárta , amint a beosztottja bemászik a folyosóra nyíló ablakon, majd a kezét az óriási kopogtatóra rakta. A hallból váratlanul érkező hullámzó fehér fény meghökkentette – itt jön a végzet – ordította, majd rohant befelé, saját, dörgedelmes őrjítő kopogása után.

A legnagyobb szobában megdöbbentő látvány fogadta. A magándetektív tanácstalanul üldögélt a bútortalan szobában - Hol vannak? – a ruhájánál fogva megragadta a megbízóját és a falhoz nyomta – Nem tudom, hogy mi történt. Ez érthetetlen – Az erőtlen kezéből kiesett a fényképezőgép és a fegyver – Az üzletember kíváncsian megnézte a fényképeket. A képek öt perce készültek. Látta a feleségét és a szeretőjét, a bútorokkal körülvéve. Greg és a magándetektív átkutatott minden helyiséget és minden apró zugot. Nyomukat sem találták, így hát kénytelen voltak távozni.

A szobában a pislogó gyertyafény és a bor végre egymásra talált. Shally és James beszélgetett a vacsora és az ital fölött. A beszélgetés vad csókolózássá fajult. Szeretkeztek az egyetlen pillanat romantikus időtlen kastélyában.
Az ajtók nem voltak bezárva, úgysem tudott volna senki se bejönni se kimenni.