Simon Roland
A festő titka
Pillanat,
varázsa
a nap
megállt.
A világ,
két oszlopa
között
elmélkedni.
Angyal,
vállán
arany
csillám.
Távoli,
tavat
kísért
egy fény.
Hideg,
esőben
kacagó
lábnyomok.
Mindent,
elnyel
a vágy
csók és sár.
Az éji,
vásznat
már a vágy
festi meg.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment