Simon Roland
Az erkélyen át
Ezüstöt ígér,
az utazó hold,
markát nyújtja,
az eget birtokló tó.
Fantom-fehér ablak,
ácsingózó festővászon,
feltűnik a nőalak,
hogy szoborrá váljon.
Vér-sűrű alkony,
titkokat szövő futónövény,
pazar balkon,
lassan felmászik az éj.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
1 comment:
Üdvözletem!
Mi még nem ismerjük egymást, de én is blogot írok és épp Balatonfüredről szerettem volna pár sort írni, amikor megtaláltam az Ön versét.
Beleírhatnám esetleg?
www.vegtelenvalasztas.blogspot.com
Rettentő nagy örömömre szolgálna, ha a maga fantasztikus művét tehetném bele!:)
Várom mihamarabbi válaszát!:)
d.dia0316@gmail.com
Üdvözlettel:
diana
Post a Comment