Simon Roland
Flört
Szemek csatáját,
kérdések vívják,
randevú talányát,
pillanatok írják.
Köszönő háztetők,
szemerkélő fények,
nyitják az ernyőt,
pásztázó kandeláber rémek.
Szőke hajzuhatag,
kacér mosoly,
ábrándos nyakad,
a vad képzelethez oson.
Kebled és kívánatos combod,
blúz és szoknya,
mindenből kínálsz egy kortyot,
lépted titkos mondóka.
Betört kirakat üvegét,
ragasztja össze a hold,
összeáll a szerelmes kép,
ajkunkba harap a csók.
Sunday, August 30, 2009
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment