Simon Roland
A zsákmány I
A kocsma pincéje zártkörű rendezvénynek adott helyet, így a titokra szomjas elcsigázott hold sem tolakodhatott be. A sötét üveg visszaverte a vajszínű sugarak támadását. Az ablak el volt függönyözve. Az utcában elrobogott egy taxis, gerleként búgó, szorosan összebújó szerelmespár vonult el, műanyag üdítősdobozokat rugdosó lézengő fiatal fiúk bukkantak fel. Heccelték, ugratták egymást, fitogtatták az erejüket. A távolból részeg csavargó adott hangot bánatának. Kutyák ugatták a renitens csendháborítókat. A falusi idillt emlegető boltívek alatt nem mindennapi történet került terítékre. A meghitt fényű helyiségben mulatozó három alakot egyáltalán nem érdekelte a város utcáit betöltő megszokott hétvégi események. Kizárták a külvilágot. A tapintatos pincér diszkréten elvonult a konyhába, ezt előre így beszélték meg, csak ha megrázták a csengőt, akkor jelent meg a borravalóra ácsingózó felszolgáló. Rumos poharakból építettek piramist, a kicsorduló lélekerősítő eláztatta az asztalon hagyott bankókat. Earl, Keen és Gustav, a három biztonsági őr koccintott – A lehetőségre, a sikerre – emelte magasba serlegét Keen a merész akció értelmi szerzője.
Az értékes tárgyakra szakosodott ismeretlen mélyreható műszaki ismereteit, kézügyességét kiaknázva, felhasználva nyom hátrahagyása nélkül jutott be a bekamerázott, mozgásérzékelővel, riasztóval ellátott múzeumot, ahol a trió dolgozott. Először rettentően elkeseredtek, mivel képtelek voltak az épületbe észrevétlenül bejutó elkövetőt fülön csípni, a rájuk bízott feladatot nem végezték el, nem védték meg a múzeumot. Később Keen agyában fogalmazódott meg a ragyogó ötlet, hogy a behatoló módszereit leutánozva a három férfi önrablást hajtson végre, mindezt a szorgalmas, lelkes és folyamatosan visszatérő bűnöző nyakába varrva. A fej kinyitotta az albumot, száz bélyeget már sikerült értékesíteni, már csak öt bélyeg várakozott műgyűjtő és dúsgazdag barátjára. Az öt legértékesebb bélyeg hihetetlen magasságba feltornázott ára egyenlőre elriasztotta az alvilági köröket, de a trió kitartott álláspontja mellett. A siker a fejükbe szállt, felbátorította őket.
Earl bizonytalan lábakon, furcsa testtartással távozott, felborított néhány széket, két csinos táncosnővel tért vissza. Bedobta az érmét a gépbe. A lendületes fülbemászó zene megmozgatta a lábukat. Keen a bélyegalbumból felnézve észrevette, a szerelemtől és a pénztől felajzott nőszemély ölelgetést imitálva könnyedén átkutatja a társai zsebeit, óráktól, érméktől szabadítja meg az ittas munkatársait. Felállt, de elvétette a lépteket, a fejében visszhangzott a dübörgő muzsika, megbotlott és elesett. Az album kiesett a kezéből, leverte a csengőt. Az egyik rosszéletű szirén felkapta az albumot és távozott. A földön fekvő fenyegetően mutogatott az enyveskezűre. A bélyegeket megszerző csábos teremtmény mosolyogva búcsúzott az asztal alatt fetrengő férfitól. A pincér még látta az elégedett arcú nőket, amint a zsákmánnyal távoztak.
No comments:
Post a Comment